Címlap PINCESOROK LEÍRÁSA

Miskolci Történelmi Pincesorok

A miskolci pincék múltja, története

Az miskolczi pinczék hiteles története

"....Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett, s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű  borokkal"


írja 1887-ben naplótöredékeiben Podmaniczky Frigyes, majd a következőképpen folytatja:

Bővebben...

 

Miskolc - Nagyavasi Pincesorok

A Történelmi Avas Miskolc belvárosában helyezkedik el. Európában egyedülálló módon a város szívéhez közel,az Avas hegy északi oldalában körülbelül 1000 pince és borház helyezkedik el. Ezek kora nem ritkán 300–400 éves. Itt található a város két emblematikus építménye az Avasi kilátó, valamint a középkori Avasi Református templom a hozzá kapcsolódó műemlék temetővel.

Nagyavas - Felső sor:

A további 5 pincesor fotói és a részletes ismertető: a "Bővebben" gombra kattintva.

Bővebben...

 

Miskolc - Kisavasi Pincesorok: MÉLYVÖLGY

Az Avas évszázadok óta mint a város raktára és rejtekhelye szerepelt.
Több mint 800 pincét vájtak az Avas száraz, vízmentes andezittufájába.

Az üregek egymással párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé, 6-7 m távolságban, a legtöbb 10-20 méter hosszú, de van 50-100 méteres vájat is. Az üregek hőmérséklete 6-10°C között változik attól függően, hogy milyen mélységben húzódnak, hőmérsékletük télen-nyáron egyforma.

A mostani pincék nagyrésze legalább 300 éves, de kétszáz évesnél fiatalabb alig fordul elő. A pinceházak nem különösebben régiek, 1702-ben még csak minden tizedik pince előtt volt valamilyen borház.

MelyvolgyFelCsabaisor

Az Avason elsőként a XVII. században a Mélyvölgy pincéi alakultak ki.

Mélyvölgy - Csabai sor:

A további 8 kisavasi pincesor fotói és a részletes ismertető a "Bővebben" gombra kattintva nézhető meg.


Bővebben...

 

Miskolc - Kisavasi Pincesorok: MINDSZENT-KISAVAS

Miskolc legrégibb pincéi a bortermő dombok alsó szegélyein alakultak ki. Így a mai Toronyalja feletti oldalon (a régi Vargaszög felett), a mai Mélyvölgyön (régi nevén az Angyalos-völgyön), valamint

a Kisavas legalsó során (a Mindszenti templom fölött) találjuk a legősibb pincéket,

kőlyukakat, amelyek kivágását Marjalaki-Kiss L., a 16-17. századra teszi, s úgy véli, hogy később ezeket folyamatosan kibővítették.

Kisavas - Első sor:

A pincének és a borháznak a miskolci ember életében betöltött szerepét egy század eleji leírás így foglalja össze:

„Télen is fűthető szobák a miskolciak legkedvesebb tartózkodási helye. Itt kivirágzik a kedély, kihajt a nóta. Innen indul szárnyra a sok jóízű miskolci história. Itt tárgyalják meg a helyi és országos politikát. Itt felejtik el a haragot. Itt fogadnak barátságot. Itt születnek régidőkből fogva a miskolci nóták.”

A borházak a sorról sorra, pincéről pincére kerülő látogatások és vendégeskedések alkalmával játékos pincéző szokások alakulóhelyei voltak. Sajátosan miskolci szokásként ismerjük a „bujdosó pohár járatását”. A bujdosó pohár talpatlan, gömbölyű fenekű, kézről kézre járt, egyenként fenékig kellett inni, mert ha letették feldőlt.

Még az 1930-as évek vége felé is azt írták a miskolci idegenforgalmi
tájékoztatók „Nyáron hétköznapokon is, hivatalos órák elmúltával, üzletzárás
utáni munka végeztével az Avasra ment a miskolci polgár, feledni a nap gondjait, vidám poharazás közben a família körében, vagy barátok társaságában”

A mostani pincék nagyrésze legalább 300 éves, de kétszáz évesnél fiatalabb alig fordul elő. A pinceházak nem különösebben régiek, 1702-ben még csak minden tizedik pince előtt volt valamilyen borház.

A Kisavas további pincesorai a "Bővebben" gombra kattintva nézhetők meg.

Bővebben...

 

Miskolc - Bedegh völgy

BEDEGVÖLGYI PINCESOR


Az Avassal szemben a Szinva pataktól északra az avasi, tetemvári és a bábonyibérci pincesorral egy időben alakult ki. A Bodótető északi és déli oldalán több kisebb különálló pincesorból áll.

(Bedegvölgy, Közdomb, Bandsalgó, Kőporos, Bírsalmás.)

A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el. A telekkönyvi bejegyzés szerint:

a Kisbedeg-völgyön 581—662-ig 82,

(a Bedeg-völgyi új fogásban ezen belül 634—648 között 15 pince volt).

A Közdombon és a Közdomb alján 663—709-ig, összesen 47 pince volt,

a Bandsalgó alsó és felső soron 710—758 között 49 pincét vettek számba.

Az Embertelen soron 759-814 számok között 56 pince volt.

A Kőporoson 59 pincét (815—873),

a Birsalmásban 29-et (874—902) írtak össze.

Összesen 322 pince.   (volt)

Az utóbbi évtizedek városrendezési munkálatai (északi terelőút, bodótetői lakótelep és hozzá vezető út) folytán sok borház és pince megsemmisült. A pincesor jelenlegi állapota megegyezik a tetemvári és a bábonyibérci pincesorokéval. Hasonló folyamatok zajlanak itt is, pusztul, illetve pusztítják közös értékeinket.

 

Miskolc - Bábonyi bérc

BÁBONYIBÉRCI PINCESOR


A Bábonyibérci pincesor neve a közeli Sajóbábony településsel közös gyökerű.


Az Avassal szemben a Pece patak völgyében az avasi, tetemvári és a bedegvölgyi pincesorral egy időben alakult ki.


A 17. század elejének szórványosan előforduló kőlyuk elnevezésére 1613-ban találunk feljegyzést. Eszerint:


„Én Boros Gergely vöttem egy köh lukat az Babony bercz völgyben Pfl. 4. az Csorna István Fiatol Csorna Andrástól.”


Az áldomást a bíró jelenlétében itták meg, s ezért Boros Gergely reméli, hogy:„engemet senkíj az meg szerzett köh luk miat megh nem haborit.”


Miskolc város jegyzőkönyve szerint 1627-ben 4 pincét építenek a Bábonyibércen a tiszttartók és a tanács akaratából. 1633-ban pincekijelölés történt a Bábonyibérci farm alatt. 1640-ben egy pince ára, amelyet a Bábonyibérc-völgyben vettek 16 frt volt.


A miskolci pincék első pontos felmérését 1817-ben Domby István készítette el. Domby a Bábonyibércen létező pincéket az alábbiakban adja meg telekkönyvében: A bábonyibérci pincék számozása 319-cel kezdődik. Itt a Galagonya oldalon 319—382, a hámori soron 384—466-ig, a felső soron 467—509-ig, a középső soron 510—561-ig, az alsó soron 562—580-ig terjednek a pincék számozásai, tehát a Bábonyibércen akkor 262 pince volt.

A Bábonyibérc pincéi és présházai napjainkban szegényes képet és összhatást keltenek. A régi pincesorra emlékeztető együttes már csak kevés helyen lelhető fel. Az ún. felső sor egykor egységes rendszerű eredeti pincéi is megközelíthetetlenné váltak a támfalak, s ezáltal az utak leromlása miatt. A tetemvári pincesorhoz hasonlóan az utóbbi időben történt rosszirányú benépesedés a pincesor nagyarányú pusztulását hozta magával, mely tendencia megállítása, a régi értékek megmentése a huszonnegyedik órájában van.



Forrás:


Dobrossv István: A MISKOLCI VENDÉGFOGADÓK ÉS A VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 1745-1945

 

Miskolc - Tetemvári pincesor


Miskolc - Tetemvár

A XVII. sz. végén pestisjárvány tizedelte meg Miskolc lakosait. Az addig használt temetők kevésnek bizonyultak, ezért az áldozatok többségét az akkori városon kívül ezen a dombon, tömegsírban hantolták el. A köznyelv előbb a Csontvár, később a Tetemvár nevet illesztette eme szomorú emléket idéző helyszínre.

Mielőtt a pincékre térnénk,  néhány gondolatot a templom történetéről.

Az első ismert építmény 1637-es esztendőre datálható, ezt 1698-ban újrazsindelyezték. 1724-ben egy egyszerű kápolnát emeltek helyén.

Ezt hívták öreg Deszkatemplomnak.

Bővebben...

 

Görömböly - Garóca dűlő

Görömböly és környéke már ősidők óta lakott terület a kedvező fekvésének köszönhetően.

A bükki forrásokból fakadó hideg és meleg vizes olykor folyókká duzzadt patakok, a fában vadban , gyümölcsökben gazdag erdőségek kedvező feltételeket nyújtottak minden életformának. A kisebb nagyobb lápos mocsaras szűk völgyekkel körülvett dombok tetejéről a Sajó völgye,a Zempléni hegyek és a Tisza vonaláig belátható sík területet is ellenőrihetővé tették. A déli fekvésű napsütötte domboldalakon virágzó szőlő és gyümölcskultúra alakult ki. A dombok nyugati északnyugati oldalainak aljában, aminek az egykori vulkáni ömledékek málladéka a riolittufa a fő alkotója, a  pincék u.n.lyukak vájását is lehetővé tette. Ezek először lakhelyül majd később a bor tárolására is alkalmasnak bizonyultak


Bővebben...

 

Hejőcsaba - Nagyszent-Benedek-hegyi pincesor

Nagyszentbenedeki pincesor rövid történelme:

Miskolc-Tapolcán a Hejő patak völgyét két oldalról öleli a Bükk északi nyúlványa melynek része a hejőcsabai oldalon húzódó lankás hegyoldal, a Nagyszent Benedek-hegy. Ez a 14-15 millió éves riolit tufa hegy már a kőkorszak óta ember által látogatott és lakott terület. A Hejő meleg vize ősidők óta vonzotta a vadat és a vadászt is. A miskolci egyetem építésekor feltárt óriási mennyiségű csontlelet bizonyítja ezt. Szőlő és kertművelés közben előkerülő pattintott kő eszközök pedig a közeli avas hegy területéről származnak, melyről nemrégiben bizonyították be, hogy elődeink már 70 ezer éve bányásztak itt kovakövet. Miskolc Európa legrégebben lakott települése.

Bővebben...

 

Diósgyőr - Pecérvölgyi Pincesor

A vár tornyából a Diósgyőri lakótelep szalagházai felé tekintve,
a Baráthegy mögött fekszik a Pecér-völgy.

A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át.
Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.


A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valahamint egy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú,hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll.


Bővebben...

 

Pereces - Szilvás völgy

A pincesor leírását továbbra is várjuk az ottani pincegazdáktól! 


Nézd meg őket a fészbúkon! Kattints ide!



 

A Miskolci Kocsonya hiteles története

A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a


"Pislog, mint a miskolci kocsonya" ,
vagy
"Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka".

A szólás elterjedésében nemcsak a szájhagyomány, hanem két tárgyi tényező

is szerepet játszott.


Bővebben...

 


terkep