Címlap KALENDÁRIUM Kalendárium

Kalendárium

Jeles napok a szőlősgazda naptárában

A XXI. század embere már nagyon keveset tud a régi idők népszokásairól, amelyekben a magyar nép lelkivilága, parasztságunk szellemi kultúrája olyan jellemzően mutatkozott meg. Legtöbb népszokásunk az ünnepekhez, az esztendő jeles napjaihoz fűződik, ezek a napok hosszú századokon át a paraszti közösség ünnepei voltak. Népszokásaink hasonló nemzeti értéket jelentenek, mint a népzene vagy a népművészetnek más ágai, ezért megőrzésük vagy legalábbis emlékezetben tartásuk magyar kötelesség. Az alábbiakban a szőlőtermeléssel kapcsolatos, jellegzetes népszokásokról emlékezünk meg. Célunk nem csupán a régi, szép hagyomány felelevenítése, de annak bemutatása is, mennyire átjárta a régi idők emberét az embertársak iránti szeretet és a közösségi érzés.

Január

Boldogasszony Hava - Vízöntő Hava


Január 1. - Újév napja

Már a rómaiak is vidáman ünnepelték a kétarcú - a múltba és a jövőbe tekintő - Janus isten ünnepét. A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár általánosította. E nap időjósló, szerelmi - és esetleg haláljósló nap volt. Ha újesztendő napján szép, fényes az idő, jó lesz az esztendő.


Január 6. - Vízkereszt napja

Az egyházi naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus kinyilvánította születését a pogány népeknek. Ennek jelképe, hogy a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt. A katolikus egyházi szertartás szerint e napon a templomokban tömjént és vizet szentelnek - innen származik a magyar Vízkereszt elnevezés. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Ehhez a naphoz kapcsolódik a következő időjóslás: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél.” Vízkereszt napja utat nyit a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang időszakának is.

Január 22. - Szent Vince napja

A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent.

Vince országosan ismert borvédőszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.” (Száz esztendős kalendáriom - 1799.) „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” De ki volt Szent Vince, akit védőszentjüknek tartanak a magyarországi vincellérek is? Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vératúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes. Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is.

Szent Vince története

Szent VinceSzent Vince hispániai vértanú, Szent Valér püspök diákja. A Római Birodalom Hispánia részén, a keresztyén üldözés idején, 340-ben a hite miatt megkínozták a zarragozai diakonátust, de a szolga nem tagadta meg hitét, a kínzások következtében meghalt. A halottat kitették a város melletti rétre, és a monda szerint az égből leszállt egy madár és a hullát eltakarító vadakat elriasztotta. Ezután zsákba varrták és bedobták a tengerbe, de a hullámok mindig kivetették a partra. A kínzók vezetője miután nem tudott megszabadulni a hulláról és érezte, hogy az áldozat milyen állhatatos volt, felkiáltott: Vicentus! Azaz győzedelmes. Nem tudta hitében megváltoztatni, de halála után sem tudott megszabadulni tőle. A keresztényüldözés után Vincét szentté avatták és a halászok, valamint a szőlőtermesztők védőszentje lett. Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére, Rómában három templom viseli a nevét.

Egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna, a szőlészek, borászok mégis egyik védőszentjüknek választották.

Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy szentük a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. A csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete volt.

Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Ez alól kivétel azonban a Sárospatak közelében lévő Szentvincehegy, a helybeli nép ajkán Szemince, amelyen a középkorban (1238) szőlők között dominikánus klastrom állott.

Hagyományok, szokások

Vince napjának időjárásból a vincellérek, borászok az őszi szőlőtermésre következtettek. Ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt nevezzük Vince vesszőnek. Ezt otthon vízbe tették és hajtásaiból jósoltak az az évi szőlőtermésre. Nagyon nagy hidegben a rügyek elfagynak és így ki sem hajtanak. A népi időjóslás alapján „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. Általában január idusán a nagy hidegek megszűnnek, és felmelegedés következik be, ezért mondja a mondóka „ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince” A szőlősgazdák Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmát és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.

Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg. A hiedelem szerint, ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda.

A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum 'bor' szóval való rokon hangzás révén.

A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni, ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.


A Vince-napi időjárási regula a vajdasági magyarok körében így szól:

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.

Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.


Ha megcsordul a Vince, megtelik a pince

Régi igazság ez. Igaz-e jó Vince?

Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,

Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd!


Február

Böjtelő Hava - Halak Hava

Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben, a bacchanáliákban keresendő. Európaszerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden - húshagyatkor - igazi karneváli hangulat uralkodott. A húshagyó keddi asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.


Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.

Február 3. - Balázs napja

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.


Február 14. - Bálint napja

A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj be!”, akkor még hidegre kell számítani.


Február 15. - Fausztinus napja

Dél-Magyarország szőlőhegyein már korábban felmelegszik az idő, a férfiak nekifognak a munkának a szőlőben. A háziasszonyok számára ez a nap varrástiltó nap, amelyen nem szabad varrniuk semmit, mert bevarrják a tyúkokat, és azok egész évben nem tojnak.


Február 19. - Zsuzsanna napja

Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.


Február 24. - Jégtörő Mátyás napja

„Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront”. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.


Március

Böjtmás Hava - Kos Hava

Márciusban megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok vetik a borsót, a répát, a zöldséget, a palántának való magot, dugdossák a hagymát.


Március 12. - Gergely

Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. A sok évszázados megfigyelések alapján a Gergely-napnak időjóslási tulajdonságot adtak: „Ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is hó lesz”. Azaz: ha Gergely napján esik a hó, későn érkezik a tavasz. Tokaj-Hegyalján Gergely napján pendül a kapa, vagyis ekkor kezdik a szőlőben a kapálást…


Március 18. 19. 21. - Sándor, József, Benedek

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”


Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Március 25.-e egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. Az egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini) ünnepli ezen a napon. Több mint hat évszázada, amikor Jézus születésének napját - bonyolult csillagászati számítások után - december 25-ben jelölték meg. Kilenc hónapot visszaszámláltak, s így rögzítették Jézus fogantatásának időpontját. Gyümölcsoltó-ként Magyarországon jelölik e napot, ami abból ered, hogy ebben az időszakban szokták elvégezni a gyümölcsfák tavaszi oltását, megkezdeni a szőlő metszését…


Április

Szent György Hava - Bika Hava

Mivel áprilisban még sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran fosós-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják: „Áprilisi esőzés kergeti a fagyot”. Általában áprilisban van a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnapra esik.


Április 1. Júdás felakasztásának napja, Bolondok napja

Rossz kezdőnapnak tartották. A gyermekeket megvesszőzték, hogy rakoncátlanságuk múljék, s múljék a határban a rakoncátlan növekedése is; de pénzzel, dióval, almával meg is ajándékozták őket. Az áprilisjáratás (bolonddátétel) újkeletű szokás. A bodajki öreg szőlősgazdák szerint e nap előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. Azt mondják: „inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája”.


Április 6. - Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek.


Április 12. - Száznap - Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.


Április 24. - Szent György napja

A györgy név a görög Geórgiosz névből, illetve ennek a latin Georgius formájából származik. Jelentése földműves, gazdálkodó.

Szent GyörgyNévadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot Szíriában, és története hamar egybe kapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

Szent György története

Szent György keresztény nevelést kapott, fiatalon katonának állt és a császárt szolgálta. A diocletianiusi keresztényüldözés idején halt vértanúhalált Lyddában (ma palesztin város). A Szent Diocletianus kegyetlenkedését nem tűrte és szembe fordult a császárral, mire a kegyetlen zsarnok börtönbe záratta, majd és hét napon át kínozta, de sehogy nem tudta a Szentet megtörni. A császár végül a város főterén lefejeztette.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, „aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek” - írta az Ünnepi Kalendárium. A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább (1408).

A középkorban nemcsak a királyok, de nemesi családok is nagy tiszteletben tartották és ápolták a mártír szellemét. Szent György a híres Báthori család védőszentjévé is válik és több évszázadon át védi a család tagjait az ellenséggel szemben. A családi címeren látható a Szent sárkány alakja, mely egy népi legendára utal, ahol a Szent megvéd egy várost az őt hosszú ideje kínzó sárkánytól; egyszerűen levágja annak fejét. Innen ered a Sárkányölő Szent György elnevezés is.

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban. „Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre.” Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

Hagyományok, szokások

A hiedelmek és népszokások a mai napig nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott.

Szent György napja (április 24.) minden hol a megújulást, a tavasz kezdetét jelentette, szimbolizálva a harcost, aki többek között a tavaszt, a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából. Ezen a napon nemcsak a természet változott meg, de a közigazgatás is. Április 24-én új hegybírót, esküdteket választottak a hegyközségek, és ilyenkor került sor a csőszök szerződtetésére is! A hegybírák ilyenkor ítélkeztek is. A bortörvény értelmében kötelesek voltak a szőlőterület határát időnként ellenőrizni, ezt volt a gyepűjárás (gyepű=természetes határvonal). Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért szentgyörgyharmat (Székesfehérvárott szintén a monda csökevényeként török átka) a neve a György napja táján esett esőnek, mely természetesen jó termést ígér.

Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.


A Zala megyei Esztereg-hegyre a 18. században e napon körmenettel vonultak ki a helybeliek, mert a szőlőket és a vetéseket ez alkalommal áldotta meg a pap. Szent György-nap Csörötneken (Zala megye) a falu hat fogadott ünnepének egyike volt. A szőlősgazdák azért fogadták, hogy a jég elkerülje a szőlőhegyet. Sármelléken (Zala megye) a hegyközség a jó termés érdekében ekkor misét mondatott. Sajátos helyi fejlődés eredményeként jött létre a Kőszegen máig gyakorolt, szőlőhöz és borhoz kapcsolódó szokás, a szőlőjövések ünnepe, amely feltehetően egy középkori jogszokásból alakulhatott ki. Kőszegen e napon került sor a városi tisztségviselők újraválasztására. A tisztújítás a városbíró, a belső és külső tanács, valamint a hivatalnokok lemondásával kezdődött. Ekkor mondtak le a hegymesterek is, akik ilyenkor a szőlőhegyről frissen levágott hajtásokkal tértek vissza. Ezeket egy díszes borítójú könyvbe berajzolták.


Szőlő jövések könyve: Az 1892. év Szent György-napján korán kihajtottak a szőlőkAz ún. szőlőjövések könyvét 1740 óta vezetik, és a szőlő fejlődésének három fontos periódusát tartalmazza: a Szent György-napi hajtások mellett a Lőrinc-napi fürtök rajzát, illetve a szüretről szóló feljegyzéseket. Szent Lőrinc napján eskették meg ugyanis a szőlőpásztorokat, akik ekkor a városi tanács elé érőfélben lévő fürtöket hoztak. A könyv bejegyzéseiből megtudható az is, hogy melyik évben volt tavaszi fagy, mikor pusztított jégverés vagy kedvező volt-e az időjárás a szőlő érésekor. Néhol a borárakra és az értékesítési lehetőségekre is találhatóak adatok. A szőlőkönyv 1900-tól már feltünteti, hogy a jövéseket "fekete" vagy "fehér" tőkéről vágták-e le, 1930-tól pedig a dűlőnevek is szerepelnek az ábrák mellett. A rajzok többsége ceruzával készült, de vannak tollrajzok is. A könyv 1868-tól kizárólag színes képeket, főleg vízfestményeket tartalmaz.



Május

Pünkösd hava vagy kettősök hava - Tavaszutó

Május a természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja, a virágnyílás, rózsanyílás fő ideje. Többnyire májusban ünneplik a Pünkösdöt, ezt a másik mozgó ünnepet, ezért májust Pünkösd havának is nevezik. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”.


Május 1. - Majális

Már régóta közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett a majális, volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. Közben a lányos ház kerítését zöld ágakkal díszítették, de ezt a háziak korán reggel sietve eltüntették. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került sor.


Május 6. - Babevő János napja

A soproni német szőlőtermesztők a szőlőben köztes növényként babot is termesztettek, ahonnan a poncihter név is származott. A német babtermesztő Bonenzüchter név népetimológiai változata lett a poncihter. Ezt a nevet a magyarországi népleírások is átvették, és használták a soproni parasztpolgárok és a módos városi polgárok elnevezésére. A szőlő, a bab és a bor jól megfért egymással, hozzájárulva évszázadokon át a városi polgárok jómódjához. Sopron a 18-19. századra a legnagyobb nyugati irányú borexportot bonyolította le. Soproni név alatt keltek el a belső-dunántúli, balatoni, somogyi, sőt még a tolnai borok is. A borkereskedő város polgári életformájához szorosan hozzátartozott a borkereskedelem nemcsak a saját borral, hanem a más vidékek jóminőségű boraival történő sáfárkodás is.

Májusi fagyosszentek

Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A három -ác napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban három szigorú úr-ként vagy, jeges szentek-ként tartják számon, Franciaországban szőlőfagyasztóknak nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed. Tudományos magyarázat szerint ilyentájt erősen megnövekszik a légnyomás Északnyugat-Európában, miközben Délkelet-Európában – így nálunk is – légnyomáscsökkenés áll be. E két időjárási irányzat kiegyenlítődési frontvonalát erős északi szél, majd hirtelen beálló szélcsenddel járó fagyok jellemzik. A front legmarkánsabb pontja éppen Magyarország, illetve a Kárpát-medence és a tőlünk délre fekvő területek.

„Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.” Ha a fagyosszentek hideggel érkeznek, hosszú lesz az ősz. Pongrác-napi eső a mezőnek jó, a szőlőnek ártalmas. A népi hiedelem szerint három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a szőlő.

A megfigyelések szerint amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is.

Pongrác, Szervác, Bonifác vértanúk alighanem véletlenül keveredtek a májusi faggyal kárt okozók rossz hírébe. Ebben a hírben egyébként osztozik velük Mamertus (régen május 11.), Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.), bár a középső hármat tartja a néphit a legveszedelmesebbeknek. Pedig Mamertusban a római földmíves nép a vetésekben károkat okozó fagy- és vihardémont tisztelte. Ilyenkor a pogány Róma népe könyörgő körmeneteket tartott, és tizenkét papból álló testület vezetésével esedezett a félelmetes istenséghez.

A gyümölcsösök és szőlőskertek gazdái e napok fagyos éjszakáin füstöléssel védik a fákat, szőlőtőkéket a rájuk zúduló jeges hidegtől. Nedves szénát, nyers ágakat vetnek a tüzekre, hogy a sok füst semlegesítse a fagyot.


Május 25. - Orbán napja

Május 25-én, Szent Orbán napján ha nincsen fagy, akkor a pintérek mulatnak. Áldomást isznak, ha nincs dér, mert azt tartják, hogy akkor már nem kell a fagytól félteni a szőlőt.

Szent Orbán szobraival elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni. A szőlőket oltalma alá helyezték, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Ha szép, meleg idővel érkezett, akkor szobrát felvirágozták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. „Igyál Orbán, termett a szőlő.” Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, besározták. Ha elfagyott a szőlő, akkor „Orbán megitta a borunkat”. Orbán napja körül a szőlő épp virágzásban van, és a párás, hűvös idő virágelrúgáshoz, rossz kötődéshez vezethet. A csendes, meleg napok ellenben a szép termés ígéretét jelentik.

„Ha tiszta Orbán napja, jó tiszta bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba.” Orbán napja jeles időjárási határnap a népi időjóslásban. Ha e napon derült, meleg idő van, meleg őszre és jó bortermésre lehet számítani. Szent Orbán bogarai, a méhek ilyenkor rajzanak ki, a melegben beporozzák a virágokat, míg a nedves, párás idő a szőlő betegségeinek, a peronoszpóra terjedésének kedvez.

Szent Orbán: Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázoljákOrbán - egyes helyeken: Urbán - középkori szent, akinek kultusza leginkább az Alföldön, Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon alakult ki a 17. században a Kárpát-medencében. A neki szentelt kápolnákkal, szobrokkal elsősorban a szőlőhegyeken vagy azok környékén lehet találkozni, hiszen tőle várják a szőlők védelmét, megóvását, a növénybetegségek elhárítását. Alakját hordókra, szőlészeti munkaeszközökre is kifaragták ugyanezen célból. Miután római pápa volt, mindig pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel ábrázolják, de minden tiszteletük mellett erősen meg is bírálják: ha szép, meleg idővel érkezik, akkor szobrát a vásártéren vagy faluközpontban finom posztóval letakart asztalra állították, megkoszorúzták, borral meglocsolták, kaláccsal megajándékozták. Ha azonban esővel, hideggel virradt meg a napja, sárral dobálták meg.

Szent Orbán története

A legismertebb borünnepünk kötődik ehhez a naphoz, május 25-éhez. Az Orbán-napi borünnepet minden borvidéken kisebb vagy nagyobb ünnepség keretében tartják meg. Orbán napja már a nyár kezdetét jelenti, és egybeesik (ezért is tartják oly nagy tiszteletben) a szőlő virágzásának időszakával, mely az egyik legérzékenyebb periódus a szőlő számára. A hagyomány úgy tartja, a középkorban Orbán pápa rendelte el, hogy a misekehely és tányér nemesfémből készüljön (aranyból vagy ezüstből). Orbán pápa legnagyobb tárgyi emléke Kassa főterén, az 1628-ban épült Orbántorony, mely a szentnek szánt harangot veszi körbe.

Hagyományok, szokások

Az Orbán kultusz kialakulása az elzászi borvidékről származik, hiszen a Pápa ereklyéit hat évszázadon át Rómában őrizték, majd innen 849-ben került át egy elzászi kolostorba. 1771-ben XIV. Benedek pápa adományozta Andrássy István grófnak, aki birtokán a monoki kápolnában őrizte azt. Az Orbán napi rendezvények mind Nyugat-európában, mind hazánkban ünnepi körmenettel indulnak, fúvószenekarral kisérve viszik körbe a Szent szobrát a településeken, fohászkodnak hozzá, borral locsolják, megkoszorúzzák. Ha Orbán napján esett az eső, akkor a legtöbb borvidéken pálcával ütötték a Szent szobrát, rosszabb esetben leköpködték, kővel dobálták, mondván mért nem hozott jó időt. A legjobban a csongrádi Orbán szobrok és jelképek érethetik magukat, itt ugyanis eső esetén a borosüveget vízzel töltötték meg, hogy az szüretkor is tele legyen, a Szentet viszont nem bántották. Az Orbán napi borgasztronómiai rendezvények az ország legtöbb vidékén egyre nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkeznek, melyhez hozzájárul az is, hogy a borünnep egyúttal a nyár kezdetét is szimbolizálja.

A hagyomány szerint II. Ulászló koronázásakor 1490-ben a püspökök, Dóczi Orbán egri püspök kivételével, mind püspöki süvegükben állottak a király körül. Ennek ugyanis az inasa süvegét részeg fővel utána hozván, részegségében azt ura feje helyett a magáéra tette fel. Innen kerekedett aztán, hogy ha valaki nagyon felöntött a garatra, azt mondták: „Ez is feltette az Orbán süvegét!”.


Június

Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.


Június 8. - Medárd napja

A Medárd latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.

Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Medárd története

Szent MedárdMedardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.

Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

Június 8. közismert időjárásjósló nap. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.

Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.

A tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Hagyományok, szokások

Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a bor nem lesz jó minőségű.

Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.


Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja

Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.


Úrnapja

A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön a nagy idő, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését. Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.


Június 24. - Szent Iván napja

A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.


Július

Szent Jakab hava - Oroszlán Hava - Nyár


Július 20. - Illés napja

Illés az Ószövetség legnagyobb prófétája, akit Éliás néven is ismernek. Mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A Biblia tanúsága szerint Illés, aki Áháv király uralkodása idején fellépett a bálványimádás ellen, a bálványt tisztelő király bosszúja elől bujdosni kényszerült, és ebben az időben, csodálatos módon, egy holló táplálta. Miután Isten a király bálványimádása miatt többéves pusztító szárazságot bocsátott az országra, csak Illés könyörgése adott esőt, ezzel is jelezve a próféta igazát. Illést az Isten tüzes lovak vontatta tüzes szekéren magához ragadta az égbe. Sok vidékünkön Illés szekerének nevezik a Göncölszekeret. Népi hagyomány szerint Illés, az Isten megbízatása alapján, rendet csinált az égben, ledobálva onnan a méltatlanná vált kevély angyalokat, és azóta is villámokat szór a rossz angyalokra és gonosz emberekre. A néphit szerint Illés küldi a nagy nyári zivatarokat, az égiháborút, különösen neve napja táján. Talán ezért e napon - félve a villámcsapásoktól - általában nem arattak. Amikor pedig megzendült az ég, azt mondták, „Illés hordókat gurigáz az égben.”, vagy, hogy „Illés most is a sátánnal csatázik”. A dél-magyarországi szőlősgazdák azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: "Illés meg Jakab Annát kergeti", "Illés rossz, mert áldást nem hoz". Megfigyelték, hogy bármilyen szárazság volt eddig, Illés napján megjön az eső. Eső idején azonban rendszerint zivatar fenyeget, nem is szabad e napon kint dolgozni a földeken, mert a mennykő belecsaphat az emberbe.


Július 22. - Mária Magdolna napja

A Magdalából (ma el-Mej-del a Genezáret-tónál, Tibériásnál) származó Mária Magdolnából, a bűnbánó szentből Jézus hét démont űzött ki az evangéliumok tanúsága szerint, ezután Mária Magdolna csatlakozott Jézushoz. Jelen volt a keresztre feszítésekor és halálakor, valamint a keresztről való levételekor és eltemetésénél. A bűnbánók, a megtért bűnösök, a foglyok, az eltévelyedettek, az asszonyok, fodrászok, fésűkészítők, kertészek, kádárok, szőlészek, borkereskedők patrónája. Megvéd a szembetegségektől, a pestistől, a féregtől, és a szőlőt pusztító zivataroktól.


Július 25. - Jakab napja

A szőlőtermesztők szerint e napon abbahagyja a szőlő a növekedést, édesedni kezd. Jakab zivatart hozó kedvére utal az a megfigyelés: „Jakab, ha marokba találja a zabot, akkor szétszórja. A zab aratását Jakab napig be kell, fejezni, mert ami gabona Jakab-napig kint marad, az kint is veszik.” Jakab napja időre mutató nap is. A tiszta éjszaka bőség a kertben. A délelőtti időjárás a karácsonyi, a délutáni a karácsony utáni időjárást mutatja meg. Ha sok gomolyfelhő gomolyog az égen, akkor sok és nagy hóra kell számítani a télen. Ha igen fényes a nap, nagy hideg lesz, ha esik az eső, hideg lesz, ha süt a nap és esik, jó idő lesz... Jakab az első apostolok egyike és Péter mellett Jézustól kiváltságos szerepet kapott. Eredetileg ő is halász volt a Genezáreti-tónál. Egyik legelső tanítványnak szegődött, majd Jézus apostollá választotta maga mellé.


Július 26. - Anna napja

Anna napjára a legkorábban érő csemegeszőlők már édesedtek, zsendültek, megkóstolhatóak voltak. A gyümölcs, a szőlő, a termékenység és Anna névnapja így is összekapcsolódott. De az egyházi hagyomány szerint Anna volt Szűz Mária édesanyja, tehát Jézus nagyanyja... Anna-nap hajnala már nem oly meleg, ezért azt szokták mondani: „Anna asszony reggelre már hűvös, ne játssz vele!” Nagy eső szokott esni e napon. Mindenféle rovar, légy előjön, éppen ezért csukva kell tartani az ajtókat, ablakokat. Az Annák ugyanis kötényükben hordják a legyeket, bogarakat, és ahol nyitva találják az ajtót, ablakot, beöntik a kötényük tartalmát.



Augusztus

Kisasszony hava - Szűz Hava - Nyárutó


Augusztus 7. - Donát napja

Dionysius Stanetti: Szent DonátDonát ókeresztény vértanú (meghalt 361-ben), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik. Donát, Sixtus és Urunk színeváltozása együtt a pogány Vinalia Rustica örökébe lépve a szőlőérést ünneplik. A szőlő különös gondoskodást igényel, s ezért a régiek igyekeztek minél több szent segítségét igénybe venni. Donát attribútuma, a törött kehely. Donáthoz különösen a villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki. A falvakban, városokban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Leghíresebb a kassai dóm 16. századi nagyharangja, amelyen Szent Donát képét is megörökítették, nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést. Egy legenda szerint 1652-ben ereklyéit a bortermő Rajna-vidékre hozták Rómából, a kísérő papba belevágott a villám, de egy hajaszála sem görbült meg, s ezt a szent ereklyéinek tulajdonították. Annyi bizonyos, hogy a német eredetű hiedelemkör kialakulásában Donát nevének Donar, Donner, azaz Thor germán viharisten nevéhez való hasonlósága főszerepet játszott.


Szent Donát története

Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent. Donát ókeresztény püspök (egyes források szerint katona) volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehely darabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemei károk ellen fohászkodnak (villámcsapás, jégeső). Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.

Hagyományok, szokások

Legkorábbi hazai említése Csepreg hegykönyvében (1676), amely megtiltja, hogy ünnepén kint tartózkodjanak a szőlőkben. Nyilván azért, hogy a részegséggé fajuló áldomásivással ne veszítsék el Donát pártfogását. Kőszeg Donát-kápolnája úgy épült, hogy a hívek a hegyre keresztbe tett két téglát hordtak föl a mestereknek. A szent barokk oltára áll még a helybeli szép Kálvária-templomban is.

Hazánkban is számos városban találkozunk a Szent kultuszával. Buda 1724-ben Szent Donátot választotta a Város védőszentjévé. Egerben a jégeső és a mennydörgés elkerülése érdekében fohászkodnak hozzá. Székesfehérvár középkor óta művelt szőlőhegyének (Öreghegy) legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. A második világháborúig minden Donát napon körmenet indult a városi templomból fel az Öreghegyen lévő Donát kápolnába. A körmenet alatt templomi énekeket, a Szentnek szóló énekeket énekeltek és imádkoztak:

A férfiak a körment végén gyakran a pincéjükbe mentek és iszogattak a Szent tiszteletére.

Csókakő 1772-ben épült templomát Szent Donát, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje tiszteletére szentelték.A móri borvidéken Csókakő 1772-73-ban épült, majd 1863-66-ban megújított templomának is Szent Donát a védőszentje. Teljesen kiégett a második világháború súlyos harcai idején. Oltárképe, amelyen Szent Donát áldó-védő kezeit szép szőlőtőkék fölé terjeszti, egészen új, 1986-ban festette a mezőkövesdi Takács István. Csókakőn ma is két napig tart a Donát-búcsú: az augusztus 7-e utáni vasárnap van a vidékiek búcsúja, nagymisével, a meghívott vendégek számára adott ünnepi ebéddel. Búcsúhétfőn tartják a csókaiak búcsúját, a falu búcsúját. Ekkor is ünnepelnek, a munkahelyekre sem mennek be, szabadságot kérnek.


Szent Donát ünnepét időjárás-jósló napnak tartották: „Jön a csókai búcsú, majd lesz eső! Donát hetében mindig vihar szokott Csókára jönni. Vagy jégeső vagy hatalmas zápor. Búcsú hetében mindig jön. A búcsúsok azt mondták, ha búcsú szombatján nem jön meg az eső, akkor egy hónapig nem lesz!” A hagyomány szerint a csókai búcsú hozza meg az esőt. Búcsú hetében néha akkora vihar szokott lenni, hogy a hegyről lezúduló víz köveket görgetett az utcákon. Az öregek ilyenkor szentelt barkát dobtak a tűzre. Szentelt gyertya fénye mellett imádkoztak. Búcsúhétfőn kellet megkezdeni a szőlősorok kitisztítását. Hétfőn reggel kimentek a hegybe kinyűni a szőlő közé vetett babot. Az előző napi vendégeskedés után sokan alig bírtak fölkelni, de menni kellett. Délután már újból folytathatták az ünneplést. Mindig volt néhány Donát névre keresztelt ember a faluban.


Augusztus 15. - Nagyboldogasszony - Nagyasszony napja

A nap időjárása termésjósló is. Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15. - szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.


Augusztus 20. - István napja

Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget. Ezen a napon általában mindenütt az új búzából őrölt lisztből sütik az új kenyeret. A bort, búzát, békességet, mint a kívánt bőség és a nyugodt munka jelképét mondogatták.


Augusztus 24. - Bertalan napja

Bertalan napját sok helyen őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell kezdeni üldözésüket. Ennek érdekében kerepelnek, zajt ütnek a gazdák.


Szeptember

Szent Mihály Hava - Mérleg Hava - Őszelő


Szeptember 1. - Egyed napja

Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőbe. Egyed időjárás- és termésjósló is: ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, a bor jó ízű, ízletes lesz. Szent Egyed apát születési időpontja ismeretlen. Először remete volt Provence-ban, majd első apátja a Saint Gilles monostornak. 720 körül halt meg, sírja a 11. század óta zarándokhely.


Szeptember 5. - Lőrinc napja

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat.


Szeptember 8. - Kisasszony-nap

Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja, az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe. Általában Kisasszony napja után kezdték el az őszi vetést, és az előtte való éjjel a vetni való búzát harmatra tették, abban a hitben, hogy akkor nem fog üszkösödni. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és az eresz alá függesztik száradni. E napon kezdődik a dióverés is. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”


Szeptember 21. - Máté napja

Veszelszki Antal 1799-ben kiadott Száz esztendős kalendáriom-ában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlott, és adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta Rövid paraszt Praktika-ként: „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.”


Szeptember 28. - Vencel napja

Északkelet-Magyarországon, a híres tokaji borvidék egyik falujában, Tállyán, Szent Vencel napját két évszázada különös ünnepélyességgel üli meg a falu katolikus közössége. A Vencel-napot követő vasárnapon a templom Szent Vencelnek szentelt mellékoltárát szőlőfürtökkel és bőven termő szőlővenyigékkel roskadásig teleaggatják, környezetét virággal díszítik, és az oltárra két üveg bort helyeznek. Alapítása idején a tállyai Fáklyás Társulat helyi szőlőművelők társulata volt, ezt fejezték ki céhjelvényeik is. Bár a társulat iratai csak a 19. század első felétől maradtak fenn, azokban számos utalás található a korábbi időkre is. Helybeli férfiak voltak a társulat tagjai, akik maguk választották meg tisztségviselőiket, saját szabályzatuk volt, saját ünnepeik és szokásaik. Társulati életük részben ma is a Szent Vencel-oltár körül zajlik, és így az oltár nemcsak kultuszuk tárgya, de ikonográfiája révén tükrözője is annak a szellemiségnek, amely e társulatot a 18. század közepén létrehozta és napjainkig tovább éltette.


Szeptember 29. - Szent Mihály napja

Ekkorra már megforrt a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a délmagyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak. Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták). Mihály, a névadó szent az egyház oltalmazója, a haldoklók istápolója, a halottak másvilági szószólója. Neve a héber Mikél-ből származik, ami fordításban azt jelenti: olyan, mint az Isten. Mihály mind a zsidó, mind a keresztény vallásban úgy szerepel, mint arkangyal, az angyalok fejedelme, az angyali seregek vezére.


Október

Mindszent Hava - Skorpió Hava

Ha ökörnyál száll a levegőben, vagy a fák másodszor virágzanak, hosszú, szép ősz lesz. Zivatar esetén hideg, szeles télre számítottak a szőlősgazdák.


Október 15. - Teréz napja

Teréz hagyományos szüretkezdő nap, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. (A vénasszonyok nyara azt az őszi időjárási jelenséget jelöli, amikor az októberi kezdeti lehűlés után derült, napos időszak köszönt be nyolc-tíz napra.) Ilyentájt a hűvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.


Október 28. - Simon-Júda napja

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben. E napon szokták hagyományosan megkezdeni a szüretet legészakibb történelmi borvidékünkön, Tokajban. A középkorban a Szerémségben termelt hegyi borok voltak a legkedveltebbek, a tokaji, hegyaljai borok csak később, a 16. században váltak oly híresekké, hogy még az orosz cárok kedvenc italaként is emlegették őket. A tokaji bor jól szállítható volt a kátyus földutakon, a hosszú szállítás alatt sem tört meg, megőrizte színét, ízét, zamatát.


November

Szent András Hava - Nyilas Hava

Ez a hónap az ősz utolja, nem sok kell hozzá, és „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló és a varjú is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket élelem után kutatva. Még szép idő is lehet, vagyis mint Baranyában emlegetik, Szent Márton nyara még megörvendeztetheti a szegény embereket. A kiforró új bor a nagy lakodalmak idejét is jelzi.

A hónap neve a latin novem (kilenc) szóból származik, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt. Nem zavarja a világot ma sem hogy kilencediknek mondjuk a 11. hónapot.


November 1. - Mindszentek napja

Mindszentek napja, november 1-je, IV. Gergely pápa óta az összes szent, azaz megdicsőült közös ünnepe, ebből fakad elnevezése is. A népi tudatban a Mindszentek napja azoknak a halottaknak az emlékét őrzi, akiknek a neve nem szerepel a naptári év ünnepei között. A csendes emlékezés napja. A Mindszentekhez szorosan kapcsolódik a következő napi ünnep, a Halottak napja. E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújtott egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb égett el, a jóslás szerint az hal meg elsőnek.


November 2. - Halottak napja

Ez a nap is még a halottaké. Az élőknek tilos a munka. Semmiféle földmunkát nem szabad végezni, hogy ne háborgassák a halottakat.


November 11. - Márton napja

Szent MártonMárton, Toursi püspök, hitvalló, szent, 316-317-ben született a pannóniai Savariában (Szombathely), apja római tribunus volt.

A Márton-napi borkóstolás, kóstolgatás misztériuma a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A nagy misztérium, a must, a szőlőlé átváltozása ekkorra következett be. Az egész évi fáradozás gyümölcse illetve itala, eredménye ekkor mutatkozott meg. Ezzel pedig, mint fáradságuk eredményével, szívesen eldicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket.


Szent Márton története

Szent Márton toursi püspök Savariában (Szombathely) született 316-ban. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. Márton alig 12 éves, amikor szülei tiltakozásának ellenére, keresztény lesz és remeteként kezdi élni le életét. A törvények értelmében katonai szolgálatot kellett teljesítenie, de az Úr hívó szavára kilépett a hadseregből, amiért gyávának nézték. Két évig szolgált a légióban, mindig szolgálat kész volt és fegyelmezett. Életét csodák kísérték. Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az ő kiválasztottja. Első csodája Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. A római katonából lett püspököt István király Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban összekötő szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között. Tiszteletére épült hazánk egyik legszebb kolostor együttese, a magyar államiság szimbóluma, a világörökség kárpát medencei kincse, a Pannonhalmi Bencés Apátság.

Hagyományok, szokások

A mindenki által ismert Márton lúdja egy régi római legendán lapul és annak a Szent Mártonra való átirata. A legenda szerint a Capitólium lúdjai ébresztették fel az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni.

Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni Toursban, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hízlalt ludat fogyasztottak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs időre lehet kilátásunk. „Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak” - hangzik a mondás.

A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a „püspökfalat” szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot.

A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton-poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a „bornak Márton a bírája.” A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, - de máshol is sok helyen – búcsút, bált tartanak.

Márton napjára már kiforrt az újbor. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg. Az eredménnyel szívesen el is dicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket.

Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, melyről Bajától Egerig hazánk minden jelentősebb városában, és a tőlünk nyugatra eső országokban kisebb-nagyobb ünnepségek és hagyományőrző rendezvények formájában egyaránt megemlékeznek.

Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. „Sok Márton lúdja telt már el azóta” – mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember – „olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, „közjóra világol, mint Márton grammatikája” – a közmondás szerint.


November 19. - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. A füvet este letiporják, reggelre talpra áll - ilyen volt Erzsébet is. Gyermekként került Wartburg várába, Lajos menyasszonyaként és ott nevelkedett. Vakbuzgó hit és a szegények sorsának jobbítása vált élete céljául. Kegyetlen környezetében férje volt az egyedüli támasza. Kevés hálát, megértést, vagy jóságot tapasztalt életében. Mindenét a szegényekre költve 24 évesen halt meg, majd halálát követő 4. évben szentté avatták.

Árpádházi Szent ErzsébetErzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor. „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.” Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A magyar-német középkori kapcsolatokban fontos elem Árpádházi Szent Erzsébet alakja, aki Hessenben, Marburg an der Lahn-ban halt meg, és az áldozatkészség, a szegények és elesettek ápolása, a könyörületes szeretet szimbóluma lett.


November 25.- Katalin napja

Alexandriai Szent KatalinSzent Katalin, a szűz és vértanú emlékünnepe. Alexandriai Szent Katalin a IV. században élt, nemesi származású, hitéért mártírhalált halt – kerékbe törette Maximinus császár. Katalin keresztény hitre akarta téríteni magát a császárt, aki a római sokistenhit védelmezőjeként a krisztus követők nagy ellensége volt. Ma többek között Hollandia, Lettország, Málta és a Fülöp-szigeteknek is patrónusa. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.

A középkorban különösen híres és tisztelt szent volt, neve napja úgynevezett parancsolt ünnep volt. Legendája szerint hitéért Maximus római császár idején börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Testét azonban angyalok vitték Arábia egyik magas hegyére. Az egyházi művészetben általában kerékkel ábrázolták, ezért a vízimolnárok, kerékgyártók, kádárok védőszentjének tekintik.

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, és mindenképpen határnap, régi időjóslás szerint: „Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog”, azaz, ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a Karácsony esős, sáros, enyhe lesz.

Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak (katalingallynak) nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál.


December

Karácsony Hava - Bak Hava


December 4. - Borbála napja

A Borbála-ág kivirágoztatása szokásos termésjósló mód volt. Sokszor csak azért próbálkoztak az ágak kivirágoztatásával, hogy karácsonyra virág legyen a házban, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe. A Borbála-ágat, sárgabarack termőrügyes ágát vagy szőlővenyigét befőttes üvegben, vízben feltették a kemence vállára, vagy a meleg szobában az asztalra. Ha karácsonyig kihajtott, kivirágzott, meg lehetett látni, milyen lesz a termés a következő esztendőben.


December 6. - Miklós napja - Regölés napja

December hónapban Luca napja körül csoportosul nemcsak a legtöbb szokás, hanem hiedelem és időjóslás is. Nem véletlen ez, hiszen egykor ezen a napon volt leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ezt a Gergely naptár a 16. század végén tíz nappal kitolta, de a hagyományok továbbra is megmaradtak a régi helyükön, és csak néhány tevődött át a mai karácsony környéki napokra. A regölésnek egyik leglényegesebb mozzanata a különböző rendű jókívánságok kifejezése. A középkorban Jézus születése napjával, karácsonnyal kezdődött az új esztendő. Az újévi jókívánságok ma már puszta udvariassági szólammá halványultak. A régi népi rétegekben azonban kisebb-nagyobb mértékben él a szó mágikus erejébe vetett hit. A szóval kifejezett kívánság egyúttal a teljesedést is jelenti, előkészíti. Miklós, a kisázsiai Myra város püspökének emlékünnepe. Védőszentje a házasságnak, az anyaságnak és a gyermekeknek. Alakja közismert, jóságos tekintetű, ezüst szakállas idős emberként ábrázolják, aki püspöki süveget és piros talárt visel, kezében pedig püspöki pásztorbotot tart. Általában a jó gyermekek ajándékosztó barátjának tekintik, pedig az évszázadok folyamán patrónusukként tisztelték a halászok, révészek, vízimolnárok is, de védőszentje volt a felvidéki aranybányászoknak, sőt a gabonával és borral kereskedő tőzséreknek is. A gonoszt jelképező ördög, a krampusz csak később, a középkorban szegődött a jó püspök kísérőjéül. Miklós kultusza - és idegen, bár mindmáig használt neve - a felvidéki és az erdélyi szászok útján jutott el hozzánk.


December 27. - János napja

János a fordulópont szentje, mivel Janus nyomán őt is az év egyik kapujának, a téli napfordulónak a megszemélyesítőjeként tartották számon. János az, aki előtt látomásaiban a mennyek ajtaja megnyílt. December 27-e, Szent János evangélista emléknapja régebben, a 18. századig Karácsony harmadnapja volt. Általában István-nappal együtt ülték meg. A régi János-napi szokások legjelesebbje - a szokványos Jánosköszöntők, jánosolások mellett - a borszentelés, és a Szent János áldása, más néven Szent János pohara, vagyis a szentelt borral való köszöntés, áldomás. Régen a János-napon megszentelt borral kínálták azokat, akik hosszú útra keltek, búcsúzkodtak. Ez volt a Szent János pohara. A máig is megtartott szokás alkalmat nyújt a vendégségből való búcsúzkodásnál is az utolsó, búcsúpohár elfogyasztására. A régi rítus szerint ezt ülve kell kiinni.


December 31. - Szilveszter napja

Az év vége és a reménybeli boldogabb évkezdet időpontja. Év, évszázad, évezred váltásának napja a Gergely naptárban.

 


terkep