Címlap 2013 évi HÍRMONDÓK 2013. NOVEMBERI HÍRMONDÓ

2013. NOVEMBERI HÍRMONDÓ

Pinceadó,  ++     4. éves ünnepi közgyűlés,  ++  Vivat Bacchus ++  Az Öreg Furmint végrendelete...



Adómentesek lehetnek a belterületi pincék ?

Új építményadó-rendeletet fogadhat el november 21-ei ülésén a miskolci közgyűlés. Az előterjesztés két fontos célt fogalmaz meg: egyrészt tisztázni kell bizonyos, az „adótárgyakhoz”, tehát az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat. Másrészt egyes építmények, konkrétan a belterületi pincék esetében az adó mértéke nulla forintra csökkenne.


Ennek hosszú távon pozitív hatása lehet az idegenforgalomra, hiszen az adó eltörlésével megtakarított összeget állagmegóvásra fordíthatják a gazdák, ami a történelmi Avas pincéi, présházai esetében elengedhetetlen.



minap.hu



Meghívó

 A Miskolczi Pincék Asztaltársasága

fennállásának 4. évfordulóján tartandó

ünnepi közgyűlésére

 

Ideje: 2013. november 15. péntek 17,00 óra

Helye: Miskolc – Nagyszentbenedek 73. számú pince


Napirendi pontok:

 1/ Ünnepi köszöntő

2/ Ünnepi műsor:

-           Verset mond Jacsó Pál

-           Hegedűn játszik Mokány Johanna

-           Táncműsort ad a Szinvavölgyi néptáncegyüttes

3/ Új tagok ünnepélyes avatása

4/ Ünnepi vacsora

5/ Márton napi pincézés, újbor mustra

 Részvételi díj: 3500.- ft/fő


Berta Béla

elnök

Fotók, videók  és részletek -valamint az Öreg Furmint Végrendelete -

> ide kattintva  olvashatók <

- vagy a "HÍRARCHÍVUM"  menüpontban kereshető meg.

Honlapunk novemberi látogatói:


Aki nem jött el, nem tudja mit veszítet!!   kattints ide!

2013. november 9., szombaton 20:00  Miskolci Nemzeti Színház,  JÁTÉKSZÍN

Vivat Bacchus!

Szüreti- és bordalok Regős Zsolt szerkesztésében

Mi lehet kellemesebb egy pohár illatos, finom bornál? Mindez egy órányi muzsika mellett.

Színházunk férfikórusa szüreti- és bordalokból, humoros szüreti történetekből összeállított műsorral várja a borkultúra és a zene szerelmeseit, azokat a bölcseket, akik tudják, hogy egy kellemes órában úgy sűrűsödik az életöröm, ahogyan az érett szőlőszemben a nyári napsütés.

Új (régi) újság olvasható az OLVASÓSAROK -  ANTIKVÁRIUM  menüpontban.

(Csendőrségi lapok, 1916.)

Előzetes rövid tájékoztató az év végéig várható programokról:

- December 13. péntek  LUCA-KÚRA,

- December 28.  szombat délután boráldás.

Novemberi kalendárium: 

( A többi hónapról az OLVASÓSAROK - KALENDÁRIUM menüpontban olvashatsz.)

November 1. - Mindszentek napja

Mindszentek napja, november 1-je, IV. Gergely pápa óta az összes szent, azaz megdicsőült közös ünnepe, ebből fakad elnevezése is. A népi tudatban a Mindszentek napja azoknak a halottaknak az emlékét őrzi, akiknek a neve nem szerepel a naptári év ünnepei között. A csendes emlékezés napja. A Mindszentekhez szorosan kapcsolódik a következő napi ünnep, a Halottak napja. E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújtott egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb égett el, a jóslás szerint az hal meg elsőnek.


November 2. - Halottak napja

Ez a nap is még a halottaké. Az élőknek tilos a munka. Semmiféle földmunkát nem szabad végezni, hogy ne háborgassák a halottakat.


November 11. - Márton napja

Szent MártonMárton, Toursi püspök, hitvalló, szent, 316-317-ben született a pannóniai Savariában (Szombathely), apja római tribunus volt.

A Márton-napi borkóstolás, kóstolgatás misztériuma a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A nagy misztérium, a must, a szőlőlé átváltozása ekkorra következett be. Az egész évi fáradozás gyümölcse illetve itala, eredménye ekkor mutatkozott meg. Ezzel pedig, mint fáradságuk eredményével, szívesen eldicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket.


Szent Márton története

Szent Márton toursi püspök Savariában (Szombathely) született 316-ban. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. Márton alig 12 éves, amikor szülei tiltakozásának ellenére, keresztény lesz és remeteként kezdi élni le életét. A törvények értelmében katonai szolgálatot kellett teljesítenie, de az Úr hívó szavára kilépett a hadseregből, amiért gyávának nézték. Két évig szolgált a légióban, mindig szolgálat kész volt és fegyelmezett. Életét csodák kísérték. Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az ő kiválasztottja. Első csodája Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. A római katonából lett püspököt István király Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban összekötő szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között. Tiszteletére épült hazánk egyik legszebb kolostor együttese, a magyar államiság szimbóluma, a világörökség kárpát medencei kincse, a Pannonhalmi Bencés Apátság.

Hagyományok, szokások

A mindenki által ismert Márton lúdja egy régi római legendán lapul és annak a Szent Mártonra való átirata. A legenda szerint a Capitólium lúdjai ébresztették fel az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni.

Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni Toursban, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hízlalt ludat fogyasztottak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs időre lehet kilátásunk. „Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak” - hangzik a mondás.

A Márton-napi lúdból illett küldeni a papnak is. De ha már kellett, akkor a legkevesebb húsú hátsórészt küldték. Innen ered a „püspökfalat” szavunk. A 18. században a lúd hátulját gyertyapecsenyének is nevezték, mivel falun, tanyán Márton-napján gyújtották meg először este a világosságot adó gyertyát, lámpát, pilácsot.

A libapecsenyét az e napra már kiforrott újborral megtöltött Márton-poharával öblítették le, megkóstolva, hogy milyen is lett a termés, mert a „bornak Márton a bírája.” A középkorban az ekkor fogyasztott bort gyógyító hatású szentelménynek tartották Magyarországon. Márton-napkor, ahol a templomnak ő a védőszentje, - de máshol is sok helyen – búcsút, bált tartanak.

Márton napjára már kiforrt az újbor. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg. Az eredménnyel szívesen el is dicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket.

Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, melyről Bajától Egerig hazánk minden jelentősebb városában, és a tőlünk nyugatra eső országokban kisebb-nagyobb ünnepségek és hagyományőrző rendezvények formájában egyaránt megemlékeznek.

Közmondások is őrzik Márton püspök emlékét. „Sok Márton lúdja telt már el azóta” – mondják, ha azt akarják kifejezni, hogy bizony régen történt az eset. A kövér ember – „olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. Ha egy dolognak többen is hasznát veszik, többek hasznára van, „közjóra világol, mint Márton grammatikája” – a közmondás szerint.


November 19. - Erzsébet napja

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentje. A füvet este letiporják, reggelre talpra áll - ilyen volt Erzsébet is. Gyermekként került Wartburg várába, Lajos menyasszonyaként és ott nevelkedett. Vakbuzgó hit és a szegények sorsának jobbítása vált élete céljául. Kegyetlen környezetében férje volt az egyedüli támasza. Kevés hálát, megértést, vagy jóságot tapasztalt életében. Mindenét a szegényekre költve 24 évesen halt meg, majd halálát követő 4. évben szentté avatták.

Árpádházi Szent Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon.

Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor. „Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.” Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A magyar-német középkori kapcsolatokban fontos elem Árpádházi Szent Erzsébet alakja, aki Hessenben, Marburg an der Lahn-ban halt meg, és az áldozatkészség, a szegények és elesettek ápolása, a könyörületes szeretet szimbóluma lett.


November 25.- Katalin napja

Alexandriai Szent KatalinSzent Katalin, a szűz és vértanú emlékünnepe. Alexandriai Szent Katalin a IV. században élt, nemesi származású, hitéért mártírhalált halt – kerékbe törette Maximinus császár. Katalin keresztény hitre akarta téríteni magát a császárt, aki a római sokistenhit védelmezőjeként a krisztus követők nagy ellensége volt. Ma többek között Hollandia, Lettország, Málta és a Fülöp-szigeteknek is patrónusa. A házasságra vágyó lányok védőszentje, vértanúságának az eszköze a kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték.

A középkorban különösen híres és tisztelt szent volt, neve napja úgynevezett parancsolt ünnep volt. Legendája szerint hitéért Maximus római császár idején börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Testét azonban angyalok vitték Arábia egyik magas hegyére. Az egyházi művészetben általában kerékkel ábrázolták, ezért a vízimolnárok, kerékgyártók, kádárok védőszentjének tekintik.

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, és mindenképpen határnap, régi időjóslás szerint: „Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog”, azaz, ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a Karácsony esős, sáros, enyhe lesz.

Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak (katalingallynak) nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál.

 


terkep